Kedden távozott pozíciójáról Li Csangfu kínai védelmi miniszter. A helyzetét már hónapokkal ezelőtt megkérdőjelezték, miután láthatóan kegyvesztetté vált Hszi Csin-ping kínai elnök szemében. A tisztogatások azonban itt nem érhetnek véget – számolt be a Nikkei Asia.
Hszi Csin-ping kínai elnök kifejezte együttműködési készségét az Egyesült Államokkal, a kínai külügyminiszter washingtoni látogatása előtt - jelentette a Reuters.
Amióta Hszi Csin-ping a kínai elnök több mint egy évtizede, ma volt az első ismert látogatása a kínai jegybankba - tudta meg a Reuters két névtelen forrástól. A különféle gazdasági nehézségekkel és tőkekiáramlással küzdő ország esetén egyelőre nem világos, hogy miért látogatott el az elnök a jegybankba, illetve a devizahatóság épületébe.
Érdekes különbség a nyugati és a kínai kultúra között, hogy utóbbi kifejezetten szereti több ezer éves szólásmondásokkal megindokolni 21. századi gazdasági döntéseit. Meg kell hagyni, van abban valami keleti romantika, amikor egy-egy prezentáció valami magvas Konfuciusz-bölcsességgel kezdődik, de ha jobban belegondolunk, furcsán néznénk arra a nyugati szakértőre, aki – mondjuk – egy jó kis Szókratész-idézettel kezdené üzleti modellje bemutatását. Így magam is némi lábrángással hallgattam, amikor múlt héten egy kínai kolléga új selyemúttal kapcsolatos előadása nem is kezdődhetett mással, mint a szokásos ideillő mondással: „Ha gazdaggá akarsz válni, először utakat kell építened!” De sikerült?
Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön Pekingben találkozott Mostafa Madbouly egyiptomi miniszterelnökkel a tízéves Övezet és Út fórumon. A vezetők közötti legfontosabb téma az izraeli-palesztin konfliktus volt.
Miután a magyar miniszterelnök a kínai többnapos látogatása során hétfőn a kínai miniszterelnökkel és a Kínai Építési Bank elnökével is tárgyalt, kedden Hszi Csin-ping elnökkel egyeztetett és a Bank of China elnökével is találkozott. A kínai államfő az Orbán Viktorral történt találkozó után a barátjának nevezte a magyar kormányfőt és többek között kijelentette: új szintre emelné a két ország közötti stratégiai együttműködést. Orbán Viktor pedig leszögezte: Magyarország nem lép ki az Egy övezet, egy út programból.
Orbán Viktor miniszterelnök megérkezett Kínába, hogy részt vegyen az Övezet és Út Kezdeményezés harmadik fórumán október 17 és 18-án – írja a Xinhua kínai hírügynökség.
Hamarosan Kínába utazik Orbán Viktor miniszterelnök, hogy részt vegyen a nyugati szemmel kissé szerencsétlen elnevezésű Övezet és Út Kezdeményezés harmadik fórumán október 17-18-án, amely egyben a kínai program meghirdetésének tizedik évfordulóját is ünnepli. Bár az elmúlt évtizedben számtalan újságcikk és tanulmány foglalkozott Kína nagyratörő tervével, a szélesebb közvélemény továbbra is keveset tud e projektről. Peking ugyan nem volt képes elmagyarázni pontos mibenlétét, cserébe viszont az Egyesült Államok mindent megtett, hogy ráirányítsa a figyelmet a terv egyes botrányaira vagy legalábbis kellemetlen mellékhatásaira. De miről is szól az itthon leginkább új selyemútként ismert nemzetközi együttműködés, és vajon számít-e még, vagy már maga Kína is kezd túllépni rajta?
Kínában nagyon nehéz a belpolitikát átlátni vagy elemezni, mivel nagyon kevés információ jut el a nyilvánosságig. Ennek ellenére is világos, hogy egy nagyobb horderejű változás szemtanúi lehetünk az országban. Legnyilvánvalóbb jele az, hogy magas rangú katonai és politikai vezetők kényszerülnek távozni pozíciókból, olyanok is, akik erősen kapcsolódtak a kínai elnökhöz. Az ügy hátterében mélyen húzódó feszültségek állnak, a belpolitikai rivalizálás pedig hosszan meghatározhatja a kínai politikai életet.
Kínában az utóbbi időben szokatlan sebességgel tűnnek el politikai vezetők, majd vádolják meg őket korrupcióval. A jelenség jóval mélyebb gyökerű lehet, a háttérben több politikai frakció csatározása húzódhat meg. Hszi Csin-ping kínai elnöknek egyensúlyoznia kell a hasonló belharcok esetében, közben a hozzá lojális csoportokat is helyzetbe szeretné hozni. A rendszerben ilyenkor nagy szerepe van az olyan embereknek, mint Csang Töcsiang, a rendszer talán legfontosabb háttéremberének - írja a Nikkei Asia.
Kedden három neves hazai szakértő vitatkozott a kínai Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative - BRI) jubileumának alkalmából. A szakértők egy része úgy látja, hogy a projekt a teljes "afro-ázsiai térség újrakábelezésére" szolgál, de Kína alapvetően "nem képes a berögzült nemzetközi rendszert átalakítani." Összesen öt témakörben feszegették a a BRI eddigi eredményeit és lehetséges jövőjét.
Nem hagyná szó nélkül Peking, hogy Washington egy hármas szövetség kialakításában ügyködik a közvetlen szomszédjában. Dél-Korea és Japán is egyre jobban elköteleződni látszik a nyugati nagyhatalom mellett, Peking most elnöki találkozókkal szeretné stabilizálni saját helyzetét a régióban - írja a Nikkei Asia.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden azt mondta, kudarcra vannak ítélve a nyugati erőfeszítések, hogy megfékezzék Kína globális hatalommá válását – írja a Reuters.
A Privátbankár.hu értesülése szerint hamarosan Kínába látogat Orbán Viktor magyar miniszterelnök, ahol az Övezet és Út Kezdeményezés (BRI) konferencián vesz majd részt.
Az Egyesült Államoknak nem célja elszigetelni Kínát - jelentette ki Joe Biden vasárnap Vietnamban, ahova a G20-csoport indiai csúcstalálkozójáról utazott.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető katonai parádéval és diplomáciai eszmecserékkel ünnepelte a nemzet alapításának évfordulóját, és ígéretet tett a Kínával és Oroszországgal való kapcsolatok megerősítésére.
Mérföldkőhöz érkezett a Kína globális befolyásszerzési törekvéseit elősegítő Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative - BRI), idén éppen 10 éve jelentették be az elképzelést. Azóta számos beruházás és fejlesztés kezdődött meg, Peking eddig valóban növelte a nemzetközi tekintélyét, de ideje lenne számos tanulságot is levonni az eddigi tapasztalatokból - írja a Nikkei Asia.
Folytatódnak a találgatások, hogy miért hagyhatja ki Hszi Csin-ping a kínai érdekek szempontjából kulcsfontosságú G20-csúcsot Indiában. A korábbiakkal ellentétben most nem az Indiával fennálló problémák vagy a gazdasági nehézségek merültek fel a találkozó kihagyásának lehetséges indoklásában, hanem a kínai elnök egészségügyi állapota.
Két nagy hiányzó várható a jövő heti G20-csúcson Indiában, Kína és Oroszország vezetője sem megy el. A hiányukat az Európai Unió vezetői hatalmas kínálkozó lehetőségként értelmezik, különösen az afrikai kontinensen szeretnék a befolyásukat növelni. Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent az európai tekintély Afrikában, a helyére többnyire orosz vagy kínai érdekek nyomultak be. Ennek vetnének véget most Brüsszelben - írja a Bloomberg.